Teljes külső és belső megújulás eredményeképpen új ruhában és kreatív koncepcióval nyitotta meg újra kapuit Kaposvár ékessége, a Csiky Gergely Színház. Hogy hogyan lehet egyszerre eleget tenni a műemlékvédelmi elvárásoknak és a 21-ik századi kívánalmaknak? Monostori Dóra a helyszínen kereste a válaszokat, és beszélgetett kollégáinkkal, Krepsz Istvánné Ibolyával és Kaposi Gáborral.
Az ország egyik leghíresebb kulturális bástyája Kaposvár belvárosában helyezkedik el. A színház kívülről a félhengeres oldal-rizaltjaival, mozgalmas tömeg-, és tetőmegoldásaival, a nézőtéren pedig aranyozott ornamentjeivel a magyarországi szecessziós építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása…
Hölgyeim és Uraim! Kérjük, foglalják el helyüket, pillanatokon belül kezdődik az előadás! Addig is, ha belesünk a függöny mögé, lenyűgöző látvány tárul elénk. Olyan ez, mint egy valóságos időutazás! Körülvesz a ragyogás, mindennek új illata van, mégis olyan érzés fog el, mintha 1911-be csöppentünk volna. Milyen is lett a kaposvári Csiky Gergely színház régi-új köntöse? Vessünk egy pillantást a kulisszák mögé!
MD: Mióta érik a színház épületének korszerűsítése?
KII: Az utóbbi negyven éves használat során az idő igencsak látható nyomokat hagyott a falakon. Ám a felújítás egészen 2017-ig váratott magára és közel három éven át tartott. Nagy fejsze kellett a hatalmas fához, hiszen nem csupán modernizálásra, hanem bővítésre és restaurálásra is sor került. Cégünk a teljes belsőépítészeti munkáért felelt, különös tekintettel az épület műemlék jellegére, ugyanakkor eleget téve a mai elvárásoknak.
MD: Mennyi ideig folytak a munkálatok?
KII: A ZÁÉV Zrt. felügyelete alatt közel három éven át zajlott a színház teljes külső- és belső rekonstrukciója. Az utolsó évben kapcsolódtunk be a folyamatba három projektmenedzser és harminc szerelő munkatárs csatasorba állításával.
MD: Hogy néz ki a színházi elrendezés?
KII: A közel ezer néző befogadására képes, két fő részre tagolt színház hat szintjén zajlottak egyszerre a munkálatok. Az épület egyik sajátossága, hogy egyszerre három játszóhelyen tud előadást tartani: a nagyteremben, kamaraszínházban, valamint a stúdió színházban.
MD: Milyen szerepet kapott a kivitelezésben a Garzon Bútor Kereskedelmi Kft.?
KG: A háromszintes félköríves nézőtér összes karzatpáholya rézszegecsekkel rögzített finom plüssborítást kapott. A kiszolgáló egységekben hetvennégy öltözőt alakítottunk ki, melyek között több akadálymentesített is készült. Az U alakú folyósó két hosszabb szára a mennyezetig érő beépített szekrényt kapott olyan speciális tárgyak elhelyezésére, mint a fodrász- és sminkeszközök, vagy próbababák. A földszinten lévő raktár többszáz fémállványa biztosítja a színpadi kellékek és a jelmezek könnyű hozzáférhetőségét.
MD: Melyik volt az Önök számára a legizgalmasabb feladat?
KG: Minden projekt hoz valami újat, valami érdekeset! Az épületegyüttes jellegzetessége az ismétlődő elemek megjelenítése. Ezek az egész épületegyüttesben vissza-vissza térnek. Ilyenek például a pálcás burkolatok, a tört vonalú falak, a tükrök, és a színharmóniák.
Ennek a koncepciónak megfelelően kialakított büfé- és ruhatári pultokat, a legtöbb látogatói mosdó-, valamint a recepciós pultot, hajlított, aranyozott, 2 cm átmérőjű félpálcás kialakítású homloklap díszíti. Ezek leheletfinom kidolgozása teljesen új dimenziókba kalauzolta a munkamenetben részt-vevő szakembereket. Úgyszintén nem csekély kihívást jelentett a fazettás falfelületek csiszolása, és az ide kerülő speciális formájú tükrök legyártása és beillesztése. Egészen üdítő élmény volt feleleveníteni a régi technológiákat, ötvözni azokat a modern kivitelezési eljárásokkal.
MD: Kinek adná a „közönségdíjat” a résztvevők közül?
KII: A helyszínen dolgozó munkatársaink és szerelő al-vállalkozóink az idővel versenyt futva, kötéltáncosok ügyességével igyekeztek mind a megrendelő, mind a birtokba vevő felek kedvében járni. Nem egyszer előfordult, hogy a tervezőasztalon oly’ frap-pánsan megálmodott rajzokat az élet felülírta. Ilyen helyze-tekben jócskán elkelt a meg-oldásfókuszú gondolkodás és a magas szintű kommunikáció.
MD: Melyik „felvonás” nem törlődik ki soha az emlékezetéből?
KG: A többszörösen kitolt határidő okozott olyan nehéz pillanatokat, amit a jó színész improvizálással old meg. Mi sem cselekedtünk másként, amikor a tükörburkolatot képzeletbeli oszlop elé illesztettük, vagy amikor a gipszkartonosok a falat a már bent lévő tűzcsap szekrényeihez építették. Az izgalom akkor hágott a tetőfokára, amikor a már jelmezbe öltözött művészek között, állványokon egyensúlyoztunk a bútorokkal.
MD: Melyik elvárásnak volt a legnehezebb megfelelni?
KG: A szélsőséges elvárásoknak való megfelelés és az önhibánkon kívül jócskán elhúzódó munkálatok három menedzser kollégát is „felemésztettek”, nem is beszélve az ott szerzett ősz hajszálainkról!
MD: Mi volt mégis a siker titka?
KG: Többször felmerült már bennem ez a kérdés, de mindig ugyanaz a válaszom: Egyértelműen a hitvallásunk, miszerint nem ismerünk problémát, csak megoldásokat! A lehetetlen is lehetségessé válik, amikor a profi szaktudás igyekezettel és leleményességgel társul, csak egy kicsit több idő kell hozzá! A nehéz helyzetekben Nagy Alajos, a cégtulajdonos motiváló gondolata is sokat segít, miszerint: „… ha valamit nagyon akarunk, és teszünk is érte, akkor a szerencse is mellénk áll!…”
Az eredmény lélegzetelállító! Kaposvár város jelképe, Csiky Gergely nevét viselő színház tetőtől talpig korhű, ugyanakkor időtálló maskarát öltött. Kezdődhet az előadás!
